Csanádi Imre: Karácsony fája

A Karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép-
nem is sárba, latyakba...
Ropog a hó alatta.

Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő-
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.

Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának-
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.

Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen,
karácsonyi szépségben!

Évente egyszer,

egy csodás téli éjjel,

bűvös, titkos álmok suhannak a széllel.

Mindenki házába boldogság költözik,

szívünk az örömmel csurig megtelik! Boldog Karácsonyt!

Ady Endre:

Egy jövendő karácsony

Jön a Karácsony fehéren
S én hozzám is jön talán majd
Valaki a régiekből.

Csöndesen lép a szobámba
S én köszöntöm: ?Béke, béke.?
A küszöbön sápadt orvos.

És szorongva szól a vendég:
Ma Karácsony van, Karácsony,
Emlékszel a régiekre??

És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
Ma Karácsony van, Karácsony.?

És szorongva szól a vendég:
Valami tán fáj a múltból??
Megmozdul a sápadt orvos.

És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
Hiszen én még sohse éltem.?

És hörögve mondom én majd:
Ki a szobámból, pogányok.?
Döng az ajtóm és bezárul.

És hörögve mondom én majd:
Hiszen én meg se születtem.
Karácsony van, száll az angyal.?